A 2020. novemberi járványügyi intézkedések legfontosabb tudnivalói

Az Országgyűlés felhatalmazta a Kormányt (a 2020. évi CIX. törvénnyel), hogy 2020.11.11. naptól kezdődően a veszélyhelyzettel összefüggésben sajátos szabályokat állapítson meg.
A veszélyhelyzet megszűnését követő napig nem tűzhető ki időközi önkormányzati választás, a már kitűzött választások elmaradnak. Ugyancsak elmaradnak az országos és helyi népszavazások, sőt az aláírásgyűjtések is szünetelnek.
Megszülettek az intézkedésekhez kapcsolódó kormányrendeletek is. Ezek szerint a szabályok 2020.11.11. naptól 2020.12.11. napig a következők:

Kijárás korlátozása:

Este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom lép életbe, mindenkinek haza kell érnie este 8 óráig. A kijárási tilalom ideje alatt az alábbi esetekben megengedett a közterületen való tartózkodás:

– egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal;
– munkavégzés céljából (ezt okirattal kell igazolni);
– munkavégzés helyére, illetve onnan haza történő közlekedés céljából (okirattal igazolni kell);
– versenyszerűen sportolóknak edzésen, sportrendezvényen való részvétel, illetve oda utazás vagy onnan haza utazás céljából (ezt is okirattal kell igazolni);
– kutyasétáltatás a lakóhely 500 méteres körzetén belül (a kutyafuttatókat a helyi önkormányzat saját hatáskörben bezárathatja).

Vendéglátó üzletek, üzemi étkezdék:

Az éttermek vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából – az ehhez szükséges időtartamig – lehet tartózkodni.

Ez nem vonatkozik a munkahelyi étteremre/bárra, a szálláshelyen az ottani vendégek kiszolgálását végző éttermekre/bárokra, az oktatási intézmények menzájára/büféjére, ha csak az ott dolgozókat és tanulókat szolgálják ki, valamint az egészségügyi intézményben található étteremre/büfére.

A házhoz szállítás adminisztratív terheit a Kormány csökkenti (lásd lejjebb), és bevonhatóvá teszi a taxisokat a feladat ellátásába.

Üzletek:

Az üzletek reggel 5 órától este 7 óráig lehetnek nyitva. Csak az ott dolgozók tartózkodhatnak az ezen kívüli időszakban (este 7 és reggel 5 között) az üzletben, a lottózóban, valamint a nemzeti dohányboltban.

Ez a szabály nem vonatkozik a gyógyszertárakra, üzemanyagtöltő-állomásokra és a vendéglátó üzletekre, ezek normál rend szerint nyitva tarthatnak.

Szállodák, szálláshelyek:

A dolgozókon kívül csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégek, valamint a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladat ellátása érdekében elhelyezett személyek és a kirendelt egészségügyi dolgozók tartózkodhatnak ezeken a helyeken. Viszont ők sem használhatják az ott lévő szabadidős létesítményeket.

Rendezvények, szertartások, gyülekezés:

– Szinte mindennemű rendezvény, gyűlés megtartása tilos, ideértve a kulturális eseményeket (vagyis a személyes művészi teljesítményt igénylő vagy kulturális szolgáltatást nyújtó, közönség jelenlétében zajló nyilvános rendezvényeket), sporteseményeket, magánrendezvényeket, a karácsonyi vásárokat, a zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó eseményt is.

– Nem minősül rendezvénynek – így megtartható – az a kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás, melyet online módon közvetítenek, és az esemény helyszínén csak a fellépők és a technikai személyzet tartózkodik.
– A vallási közösségek szertartásai a vallási közösség döntése szerint tarthatóak meg (viszont a Kormány kéri, hogy az ehhez kapcsolódó magatartási szabályokat az általános szabályokkal összhangban határozzák meg).
– Magán- és családi rendezvények (például születésnap) maximum 10 fő részvételével megtarthatóak.
– Temetés legfeljebb 50 fővel tartható meg
– Esküvők lakodalom nélkül tarthatóak meg, azonban az eseményen csak a szertartás vezetője/anyakönyvvezető, a házasulók, azok tanúi, szülei, nagyszülei, testvérei és gyermekei lehetnek jelen.

Sportolás, mérkőzések:

– A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött kell megtartani, nem lehetnek ott nézők.

– Az egyéni szabadtéri sportok – különösen futás, gyaloglás, kerékpározás – gyakorlása engedélyezett közterületen, nyilvános helyen (közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva áll helyen), szabadtéri sportpályákon.

– Tilos viszont a csapatsportok – különösen labdarúgás, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, röplabda – gyakorlása. De ez a rendelkezés nem vonatkozik a versenyszerűen sportolók edzéseire, sportrendezvényeire, ugyanis a versenyszerűen sportolók e tevékenységükben nem korlátozhatóak.

Szabadidős létesítmények:

Az ott foglalkoztatottak kivételével senki sem tartózkodhat

– előadó-művészet valamennyi ágának fellépési helyszínén (így különösen színház, tánc-, zeneművészet, cirkusz)
– moziba
– edző- és fitneszteremben
– uszodában, közfürdőben
– jégpályán
– állatkertben, vadasparkban
– kalandparkban, vidámparkban
– játszóházban
– múzeumban, könyvtárban, kép- és hangarchívumban, közművelődési intézményben, közösségi színtéren, integrált kulturális intézményben.

Kivételt képez a fentiek alól a versenyszerűen sportoló, ugyanis ő edzése, sportrendezvény céljából használhatja a jégpályát, uszodát, edző- és fitnesztermet, sportlétesítményt.

A fentiek zöme jól körülhatárolható fogalom, viszont kérdésként merült fel bennem, hogy mit takar az “edző- és fitneszterem”.. Az edzőterem jelentését meg is találtam: “testedzés céljára kialakított nagyobb helyiség különböző tornaeszközökkel, amelynek használatáért többnyire fizetni kell”. A fitnesz “olyan életforma, amely a jó fizikai erőnlétet, a szív, a tüdő és a vérkeringés tartós teljesítő-képességének fejlesztését, az egészséges életmódot és az esztétikus külsőt helyezi előtérve”. A fitneszterem az, ahol ezeket fejlesztjük.

Oktatási intézmények:

– A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig a megszokott rend szerint nyitva tartanak, a speciális intézményi védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg. Ezen intézmények területére az ott dolgozó, karbantartást, javítást végző, jogszabályon alapuló kötelezettség teljesítése céljából érkező (pl. ellenőr), a tanuló, és az őt kísérő 1 fő nagykorú, maszkot viselő személy léphet be, de a kísérő csak a testhőmérséklet-mérési pontig mehet be. Mindegyikükre vonatkozik, hogy csak akkor mehetnek be, ha a testhőmérsékletük nem haladja meg a 37,8 Celsiust. Ha a tanuló testhőmérséklete ennél magasabb, akkor őt el kell különíteni és erről a szülőt vagy törvényes képviselőt telefonon értesíteni kell.

– A középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarend lép életbe.

– A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek.

– Az egyetemek, főiskolák digitális munkarendre térnek át, de a rektor kezdeményezésére ez alól a felsőoktatásért felelős miniszter, illetve – amelyik intézmény nem hozzá tartozik, annak – az intézményt fenntartó miniszter felmentést adhat.

– A felsőoktatási intézmények kollégiumai bezárnak, ez alól kivételeket a rektor állapíthat meg. A tartózkodás különösen a határon túli és külföldi diákok, illetve a kollégiumban karanténban lévők számára engedélyezhető.

COVID-teszt:

– Kórházak, iskolák, óvodák, bölcsődék dolgozóit és a szociális intézményben dolgozókat hetente tesztelni kell.

Maszkviselés:

A 6. életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles a száját és az orrát maszkkal eltakarni:

– a tömegközlekedési eszközön és azok várótermeiben;

– a 10.000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén az önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen (kivéve a sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken);

– az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben történő munkavégzés során;

– a bevásárlóközpont területén (kivéve az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területét);

– levéltár látogatóterében;

– ügyfélfogadási időben a közigazgatási szervek, posták ügyfélterében;

– minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik, és a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben;

– vendéglátó üzletben a dolgozóknak és a vendégeknek is;

– egészségügyi intézmény területén mindenki (kivétel: a beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben nem köteles maszkot viselni);

– szociális intézményben az ott dolgozóknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belüli távolságban tartózkodnak az ellátottakkal, valamint az ellátottaknak a közösségi terekben való tartózkodás esetén lehetőség szerint.

A maszkviselési szabályok betartásáról az üzemeltető köteles gondoskodni, a szabályszegőkkel szemben intézkedéseket tehet, szankciókat alkalmazhat.

Tömegközlekedési eszközön pótdíjat kell fizettetni a szabályszegővel, és ha az utas felszólítás ellenére sem hajlandó a szabályokat betartani, akkor ki kell zárni az utazásból, rendőri intézkedést kell kezdeményezni és le kell szállítani a járműről.

A többi helyen (például üzletekben, egyéb helyiségekben) a szabályszegőt ki kell zárni a látogatásból és gondoskodni kell arról, hogy a területet elhagyja.

Üzleten kívüli és csomagküldő kereskedelem:

A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján. Ezt a tevékenységet akár a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.

Forgalmazható termékek köre: napi fogyasztási cikk (élelmiszer is), vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék.

Bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem is, de nekik nem kell szerződést kötniük vendéglátó üzlettel vagy bolttal.

Viszont termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető.

Ha ezt a tevékenységet személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltató végzi, akkor neki az ezen szerződés alapján végzett tevékenysége során a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló kormányrendeletben [176/2015. (VII. 7.) Korm.rendelet] és a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott előírásokat nem kell alkalmazni.

Az előzőekben nem említett minden más szolgáltató és szolgáltatás (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhet a kijárási tilalom szabályai mellett.

Ellenőrzés:

A Magyar Honvédség is bekapcsolódik a veszélyhelyzeti intézkedések végrehajtásába, ugyanis ellátja egyes kijelölt létesítmények őrzését, védelmét, valamint közreműködik a veszélyhelyzeti intézkedések betartásának ellenőrzésében és közterületi járőrszolgálatot lát el.

Ha a rendőrség a saját vagy a katona ellenőrzése során a veszélyhelyzeti előírások megszegéséről szerez tudomást, akkor az üzemeltetőre 100.000,- Ft-tól 1 millió Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki, valamint a helyszínt legalább 1 napra, legfeljebb 1 évre bezárathatja. A bezárást nem alkalmazhatják oktatási intézménnyel szemben. A szankciók egy napon belül többször és együttesen is alkalmazhatóak. A bírság és a bezárás elkerülhető, ha a hely üzemeltetője, illetve a szervező, vagy ezek alkalmazottai a jogsértő személyt felszólították a távozásra és azt követően, hogy a jogsértő személy ennek nem tett eleget, értesítették a rendőrséget. Ha ezeket az intézkedéseket csak részben teszik meg, akkor azt figyelembe veszik a szankciók mértékének meghatározásánál. A bírságot kiszabó határozat ellen nem lehet fellebbezni és az erről szóló határozat véglegessé válásától (jogerőre emelkedésétől) számított 15 napon belül be kell fizetni a rendőrség által közölt számlaszámra.

A szabályszegőt minimum 5.000,- Ft-ra, maximum 500.000,- Ft-ra büntetik. A helyszíni bírság összege pedig 5.000,- Ft-tól 150.000,- Ft-ig terjed, ismételt elkövetésnél max. 200.000,- Ft lehet.

A közfeladatot ellátó szerv vagy személy kérheti a védekezéshez szükséges eszköz (pl. orvostechnikai eszköz, egyéni védőeszköz) Állami Egészségügyi Ellátó Központ általi beszerzését, ha saját maga igazoltan nem, vagy csak aránytalanul költségesen tudná azt beszerezni.

Most, hogy túl vagyunk azon, mit szabad és mit nem, nézzük meg, milyen kedvezményekről döntött a Kormány!

Adó- és járulékkedvezmények:

A november hónapra egyes tevékenységi köröket tényleges főtevékenységként folytatóknak

– nem kell szociális hozzájárulási adót fizetniük a munkaviszonyban foglalkoztatottak után,

– nem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük;

– mentesülnek az egy hónapra arányosan jutó rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól azzal, hogy 2020-ban további előleget már nem kell fizetniük;

– nem kell KIVA-t fizetniük a személyi jellegű kifizetések összege után.

Ezek a tevékenységi körök a következők:

TEÁOR 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás

TEÁOR 5621 Rendezvényi étkeztetés

TEÁOR 5630 Italszolgáltatás

TEÁOR 5914 Filmvetítés

TEÁOR 8230 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

TEÁOR 8551 Sport és szabadidős képzés

TEÁOR 9001 Előadó-művészet

TEÁOR 9002 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység

TEÁOR 9004 Művészeti létesítmények működtetése

TEÁOR 9102 Múzeumi tevékenység

TEÁOR 9104 Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése

TEÁOR 9311 Sportlétesítmény működtetése

TEÁOR 9312 Sportegyesületi tevékenység

TEÁOR 9313 Testedzési szolgáltatás

TEÁOR 9319 Egyéb sporttevékenység

TEÁOR 9321 Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység

TEÁOR 9329 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

TEÁOR 9604 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (de csak ha megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.)

Tényleges főtevékenység: az a tevékenység, amelyből a kifizetőnek, kisvállalati adóalanynak a rendelet hatálybalépését megelőző 6 hónapban (vagyis a májustól októberig terjedő időszakban) a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 %-a származott.

– A kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a kifizető a 2020.11.11. napon már fennálló munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaszerződéseket közös megegyezéssel, felmondással, azonnali hatályú felmondással nem szünteti meg 2020. november hónapban.

– A mentesség akkor jár, ha a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna, és a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.

Tehát ez a kedvezmény már nem automatikus, külön kérelmet kell rá benyújtani (Jó hír viszont, hogy más támogatásokkal együtt is igénybe vehető, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100 %-át.

A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni.

Munkahely-megtartó bértámogatás:

A felsorolt tevékenységet főtevékenységként végzők 2020. november hónapra munkahely-megtartó bértámogatást is kaphatnak az alábbiak szerint.

A munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére 50 %-ának megfelelő összegű, munkaerőpiaci program szerinti támogatás nyújtható, amennyiben

– a támogatás időtartamának utolsó napján a munkavállaló jogviszonya fennáll, és

– a munkaadó a munkavállaló részére a munkabért megfizeti.

A kérelmet a munkaadó székhelye, telephelye szerinti főváros és megyei kormányhivatalhoz (Munkaügyi Központhoz) kell benyújtani, mely a támogatás odaítéléséről 8 munkanapon belül határozatban dönt.

Ez is igénybe vehető más támogatásokkal együtt, de csak addig, amíg az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100 %-át.

Erre is vonatkozik az iratok 10 évig történő megőrzési kötelezettsége.

Szálláshely-szolgáltatás támogatása

A tényleges főtevékenységként

TEÁOR 5510 Szállodai szolgáltatás

TEÁOR 5520 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

TEÁOR 5530 Kempingszolgáltatás

TEÁOR 5590 Egyéb szálláshely szolgáltatás

tevékenységet végzők közül a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) regisztrált szálláshelyek esetében az állam megtéríti a szálláshely-szolgáltató részére az NTAK-ban 2020.11.08. napjáig regisztrált foglalások után számított nettó bevétel 80 %-át.

Ennek feltétele, hogy

– a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen 2020.11.08. napján foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát 2020. november hónapban fenntartja,

– a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen foglalkoztatott munkavállalók bérét a munkavállalók részére kifizeti, és

– a megtérítendő összeg számításának alapját azok a regisztrált foglalások képezik, amelyek az e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belüli időszakra vonatkoznak (2020.12.10-ig).

Ezen – EU szerződés 107.cikk (1) bekezdés szerinti állami támogatás – részletes szabályait majd külön kormányrendeletben fogják közzétenni, de akit érint, annak érdemes elolvasni a 485/2020. (XI.10.) Kormányrendeletet, ugyanis ebben szerepelnek a támogatás minősítésének kritériumai, illetve számításának pontos leírása.

Egészségügyi dolgozók utazási kedvezménye

2020.11.11-től ingyenesen, a menetjegy megvásárlása nélkül veheti igénybe a helyközi és a helyi személyszállítási közszolgáltatást az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy, valamint az az orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgató, aki a koronavírus világjárvány elleni védekezésben közreműködik.

Ehhez a személyazonosság igazolására alkalmas okmányát és az egészségügyi intézmény által a 486/2020. (XI.10.) Kormányrendelet melléklete szerint kiállított igazolást köteles az ellenőrzés esetén felmutatni. Orvostanhallgatónak a hallgatói jogviszonyát igazoló igazolványt is be kell mutatnia.