Meghosszabbított védekezési intézkedések

A Kormány 2021. március 16-ig meghosszabbította a védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletet.

Ennek értelmében az alábbiak alkalmazandóak a fenti dátumig:

Maszkviselés

A 6. életévét be nem töltött kiskorú, valamint az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személy kivételével mindenki köteles a száját és az orrát maszkkal eltakarni:
– a tömegközlekedési eszközön és azok várótermeiben (kivéve a zárt vezetőülésben tartózkodó járművezetőt);
– a 10.000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén az önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen (kivéve a sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken);
– az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben történő munkavégzés során (kivéve azt a – nem eladótérben és nem a raktárban lévő – helyiséget, melyet kijelöltek arra, hogy ott a dolgozók a munkaközi szünetben nem kötelesek maszkot viselni);
– a bevásárlóközpont területén (kivéve az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területét);
– levéltár látogatóterében;
– ügyfélfogadási időben a közigazgatási szervek, posták ügyfélterében;
– minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik, és a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben;
– vendéglátó üzletben a dolgozóknak és a vendégeknek is;
– egészségügyi intézmény területén mindenki (kivétel: a beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben nem köteles maszkot viselni);
– szociális intézményben az ott dolgozóknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belüli távolságban tartózkodnak az ellátottakkal, valamint az ellátottaknak a közösségi terekben való tartózkodás esetén lehetőség szerint.

Kijárás korlátozása

Este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom van, ebben az idősávban csak az alábbi esetekben megengedett a közterületen való tartózkodás:
– egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal;
– munkavégzés céljából (ezt okirattal kell igazolni);
– munkavégzés helyére, illetve onnan haza történő közlekedés céljából (okirattal igazolni kell);
– versenyszerűen sportolóknak edzésen, sportrendezvényen való részvétel, illetve oda utazás vagy onnan haza utazás céljából (ezt is okirattal kell igazolni);
– kutyasétáltatás a lakóhely 500 méteres körzetén belül (a kutyafuttatókat a helyi önkormányzat saját hatáskörben bezárathatja).

Üzletek nyitva tartása

Az üzletek, lottózók, nemzeti dohányboltok reggel 5 órától este 7 óráig lehetnek nyitva. Csak az ott dolgozók tartózkodhatnak ott az ezen kívüli időszakban (vagyis este 7 és reggel 5 között).
Ez a szabály nem vonatkozik a gyógyszertárakra, üzemanyagtöltő-állomásokra és a vendéglátó üzletekre, ezek normál rend szerint nyitva tarthatnak (persze a rájuk – kiemelten a vendéglátó üzletekre – vonatkozó korlátozások mellett).
Az előzőekben nem említett minden más szolgáltató és szolgáltatás (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhet a kijárási tilalom szabályainak betartása mellett (vagyis a szolgáltatást igénybe vevőnek este 8-ra haza kell érnie).

Vendéglátó üzletek, üzemi étkezdék

Az éttermek vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából – az ehhez szükséges időtartamig – lehet tartózkodni.
Ez nem vonatkozik a munkahelyi étteremre/bárra, a szálláshelyen az ottani vendégek kiszolgálását végző éttermekre/bárokra, az oktatási intézmények menzájára/büféjére, ha csak az ott dolgozókat és tanulókat szolgálják ki, valamint az egészségügyi intézményben található étteremre/büfére.

Szállodák, szálláshelyek

A dolgozókon kívül csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégek, valamint a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladat ellátása érdekében elhelyezett személyek és a kirendelt egészségügyi dolgozók tartózkodhatnak ezeken a helyeken. Viszont ők sem használhatják az ott lévő szabadidős létesítményeket.

Rendezvények, szertartások, gyülekezés

– Tilos a közterületen, nyilvános helyeken való csoportosulás, gyülekezés.
– Szinte mindennemű rendezvény, gyűlés megtartása tilos, ideértve a kulturális eseményeket, sporteseményeket, magánrendezvényeket, a zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó eseményt is.
– Nem minősül rendezvénynek – így megtartható – az a kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás, melyet online módon közvetítenek, és az esemény helyszínén csak a fellépők és a technikai személyzet tartózkodik.
– A vallási közösségek szertartásai a vallási közösség döntése szerint tarthatóak meg.
– Magán- és családi rendezvények (például születésnap) maximum 10 fő részvételével megtarthatóak.
– Temetés legfeljebb 50 fővel tartható meg.
– Esküvők lakodalom nélkül tarthatóak meg, azonban az eseményen csak a szertartás vezetője/anyakönyvvezető, a házasulók, azok tanúi, szülei, nagyszülei, testvérei és gyermekei lehetnek jelen.

Sportolás, mérkőzések

– A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött kell megtartani, nem lehetnek ott nézők.
– Az egyéni szabadtéri sportok – különösen futás, gyaloglás, kerékpározás – gyakorlása engedélyezett közterületen, nyilvános helyen, szabadtéri sportpályákon.
– Tilos viszont a csapatsportok (különösen labdarúgás, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, röplabda) gyakorlása. De ez a rendelkezés nem vonatkozik a versenyszerűen sportolók edzéseire, sportrendezvényeire, ugyanis a versenyszerűen sportolók e tevékenységükben nem korlátozhatóak.

Szabadidős létesítmények

Az ott foglalkoztatottak kivételével senki sem tartózkodhat
– előadó-művészet valamennyi ágának fellépési helyszínén (így különösen színház, tánc-, zeneművészet, cirkusz)
– moziban
– edző- és fitneszteremben
– uszodában, közfürdőben
– jégpályán
– állatkertben, vadasparkban
– kalandparkban, vidámparkban
– játszóházban
– múzeumban, könyvtárban, kép- és hangarchívumban, közművelődési intézményben, közösségi színtéren, integrált kulturális intézményben (együttes nevén: muzeális intézmények).
Kivételt képez a fentiek alól a versenyszerűen sportoló, ugyanis ő edzése, sportrendezvény céljából használhatja a jégpályát, uszodát, edző- és fitnesztermet, sportlétesítményt.
A muzeális intézményekben a felnőttképzésről vagy a szakképzésről szóló törvény szerinti képzés megtartása céljából a képzésen résztvevők és az oktatók tartózkodása megengedett a képzés időtartama alatt.

Oktatási intézmények

– A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig a megszokott rend szerint nyitva tartanak, a speciális intézményi védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg. Ezen intézmények területére az ott dolgozó, karbantartást, javítást végző, jogszabályon alapuló kötelezettség teljesítése céljából érkező (pl. ellenőr), a tanuló, és az őt kísérő 1 fő nagykorú, maszkot viselő személy léphet be, de a kísérő csak a testhőmérséklet-mérési pontig mehet be. Mindegyikükre vonatkozik, hogy csak akkor mehetnek be, ha a testhőmérsékletük nem haladja meg a 37,8 Celsiust. Ha a tanuló testhőmérséklete ennél magasabb, akkor őt el kell különíteni és erről a szülőt vagy törvényes képviselőt telefonon értesíteni kell.
– A középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarend van.
– A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek.
– Az egyetemek, főiskolák digitális munkarendre térnek át, de a rektor kezdeményezésére ez alól a felsőoktatásért felelős miniszter, illetve – amelyik intézmény nem hozzá tartozik, annak – az intézményt fenntartó miniszter felmentést adhat.
– A felsőoktatási intézmények kollégiumai bezárnak, ez alól kivételeket a rektor állapíthat meg. A tartózkodás különösen a határon túli és külföldi diákok, illetve a kollégiumban karanténban lévők számára engedélyezhető.

Üzleten kívüli és csomagküldő kereskedelem

A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján. Ezt a tevékenységet akár a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.
Forgalmazható termékek köre: napi fogyasztási cikk (élelmiszer is), vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék.
Bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem is, de nekik nem kell szerződést kötniük vendéglátó üzlettel vagy bolttal.
Viszont termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető.
Ha ezt a tevékenységet személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltató végzi, akkor neki az ezen szerződés alapján végzett tevékenysége során a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló kormányrendeletben [176/2015. (VII. 7.) Korm.rendelet] és a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott előírásokat nem kell alkalmazni.

Ellenőrzés

A Magyar Honvédség is bekapcsolódott a veszélyhelyzeti intézkedések végrehajtásába, ugyanis ellátja egyes kijelölt létesítmények őrzését, védelmét, valamint közreműködik a veszélyhelyzeti intézkedések betartásának ellenőrzésében és közterületi járőrszolgálatot lát el.
Ha a rendőrség a saját vagy a katona ellenőrzése során a veszélyhelyzeti előírások megszegéséről szerez tudomást, akkor az üzemeltetőre 100.000,- Ft-tól 1 millió Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki, valamint a helyszínt legalább 1 napra, legfeljebb 1 évre bezárathatja. A bezárást nem alkalmazhatják oktatási intézménnyel szemben.
A rendőrség a vendéglátó üzletet a veszélyhelyzeti intézkedések első alkalommal történő megszegése esetén 6 hónapra, ismételt megszegése esetén 1 évre bezárathatja és az üzemeltetőt a vendéglátási tevékenység végzésétől eltilthatja ezen időszakban (gazdasági társaság esetében az eltiltás a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjére és tagjára is vonatkozik, sőt az egyéb, általa tulajdonolt vagy vezetett vendéglátó egységekre is érvényes). E mellett még a fentebb említett bírságot is kiszabhatja. Ha pedig kiderül, hogy ennek ellenére tovább folytatja a vendéglátó tevékenységet, akkor 1 millió Ft-tól 5 millió Ft-ig terjedő bírságra is számíthat.
A szankciók egy napon belül többször és együttesen is alkalmazhatóak. A bírság és a bezárás elkerülhető, ha a hely üzemeltetője, illetve a szervező, vagy ezek alkalmazottai a jogsértő személyt felszólították a távozásra és azt követően, hogy a jogsértő személy ennek nem tett eleget, értesítették a rendőrséget. Ha ezeket az intézkedéseket csak részben teszik meg, akkor azt figyelembe veszik a szankciók mértékének meghatározásánál.
A szabályszegőt minimum 5.000,- Ft-ra, maximum 500.000,- Ft-ra büntetik. A helyszíni bírság összege pedig 5.000,- Ft-tól 150.000,- Ft-ig terjed, ismételt elkövetésnél max. 200.000,- Ft lehet.

A határellenőrzést ismét  újra meghosszabbították, azaz 2021.03.01-től ha a külföldről (EU-ból, EGT államból, valamint ezekkel azonos jogállású államból, EU tagjelölt államból, Egyesült Királyságból, illetve a külügyminiszter által meghatározott államokból) hazatérő igazolja, hogy kiutazásának célja gazdasági vagy üzleti célú tevékenység volt, akkor korlátozás nélkül beléphet Magyarország területére. Ugyanez vonatkozik azokra, akik ezen államok állampolgárai és gazdasági vagy üzleti célú tevékenység miatt érkeznek hazánkba.