Amit az Ukrajnából érkező menedékesek foglalkoztatásáról tudni érdemes
A sajnálatos világpolitikai események miatt nagy számú menekült jelent meg hazánkban. Sajnos a kialakult helyzet eszkalálódni látszik, ezzel együtt jár, hogy a menekültek egy része hosszabb ideig marad Magyarországon. Cikkünkben körbejárjuk a foglalkoztatásuk feltételét, további ismertetjük a Kormány által biztosított támogatás feltételeit
Kezdjük azzal, hogy a menekülők egy része kettős állampolgár. A magyar-ukrán kettős állampolgárok korlátozás nélkül foglalkoztathatóak. Természetesen adóazonosítóval és társadalombiztosítási számmal rendelkezniük kell.
Más a helyzet azoknál, akik csak ukrán állampolgársággal rendelkeznek. Az ő esetükben ellenőrizni kell, hogy kértek-e menedékes státuszt.
Menedékes státuszra, vagyis ideiglenes védelemben való részesítésre a hazájukat tömegesen elhagyó csoportok esetében az Európai Unió Tanácsa vagy a Kormány döntése alapján kerülhet sor. Az Országgyűlés menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki a területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, aki hazájából fegyveres konfliktus, polgárháború, etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres, durva megsértése – így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód miatt kényszerült elmenekülni. A menekült és a menedékes státuszok között időbeli különbség van, mivel amíg a menedékes státusz csak az országgyűlés által megjelölt időpontig – egy év, mely időtartam meghosszabbítható – áll fenn, addig a menekültstátusz a magyar állampolgárság megszerzésével vagy a menekültstátusz visszavonásával szűnik meg. 2022. március 8-án lépett hatályba a 86/2022. kormányrendelet, mely ezt a státuszt az Ukrajnából menekülők részére biztosítja. A rendelet ezen túl kimondja, hogy a menedékes Magyarország területén engedélymentesen jogosult munkát vállalni, ha a harmadik országbéli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter közleményében meghatározott foglalkozások valamelyikében dolgozik (hiányszakmák), ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is.
A 445/2013.(XI.28) Korm. rendelet 15.§ (1) bekezdés 26. pontja szerint a miniszteri közleményben meghatározott foglalkozásokban foglalkoztathatók engedély nélkül a harmadik országbeli menedékesek. A hiányszakmák a kereskedelem, a mezőgazdaság, az informatika és a vendéglátás területén találhatók, a részleteket megtalálod a:
- Hivatalos Értesítő 2018/61. számában megjelent PM közleményt,
- a Hivatalos Értesítő 2019/20. számában megjelent PM közleményt.
Bejelentési kötelezettség
A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatalnak (továbbiakban: kormányhivatal) bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint azon személy foglalkoztatását, akinek magyarországi foglalkoztatásához az Flt., a 355/2007. Korm. rendelet, valamint a 445/2013. Korm. rendelet alapján nincs szükség engedélyre, továbbá a menedékesként elismert személy foglalkoztatását
A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését legkésőbb az azt követő napon kell bejelenteni.
A bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza:
- foglalkoztatottak számát,
- életkorát,
- iskolai végzettségét,
- állampolgárságát,
- munkakörének FEOR számát,
- a foglalkoztatási jogviszony formáját,
- hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését,
- a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá
- arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.
A kormányhivatal igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének, de annak elmulasztása 500.000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtandó.
Ha tehát eleget tettünk a bejelentési kötelezettségünknek, akkor a igényelhetünk adóazonosítót és társadalombiztosítási azonosító jelet a menekültesnek, és kezdhetjük a foglalkoztatását.
Támogatás
A Kormány 96/2022. (III. 20.) rendelete értelmében az Ukrajna területéről érkezett, ukrán állampolgársággal rendelkező személyek munkavállalásához támogatás igényelhető.
A támogatás a 2022. február 24-én, vagy azt követően Magyarországra érkezett, ukrán állampolgársággal vagy ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkező személy Magyarországon történő foglalkoztatásához igényelhető, ha:
- a munkaadó az ukrán állampolgárt 2022. február 24-én,
- vagy azt követően foglalkoztatja,
- a munkavállaló foglalkoztatás Magyarországon történik,
- a munkavállaló munkaviszony határozott, vagy határozatlan időre, legalább heti húsz órában történő,
- foglalkoztatásra jön létre, és
- a munkaadó megfelel az e rendeletben és munkaerő piaci programban foglalt egyéb feltételeknek.
A támogatásra munkaadóként az a gazdasági társaság jogosult, amely Magyarország területén székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, és megfelel a munkaerőpiaci programban meghatározott feltételeknek:
- a rendezett munkaügyi kapcsolatok – a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet szerinti – feltételeinek, és
- nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban.
A támogatás a munkavállaló legfeljebb tizenkét hónapra biztosítható. Ezt követően egy alkalommal, a munkáltató kérelmére meghosszabbítható tizenkét hónappal, de legfeljebb a jogviszony fennállásának idejére.
A támogatás a munkaadó részére havonta utólag kerül folyósításra, amelyet a munkaadó a munkavállaló lakhatási és utazási költségeinek biztosítására köteles fordítani.
A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett, erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be.
A kormányhivatal a támogatási kérelmet megvizsgálja, és nyolc munkanapon belül, határozatban dönt a támogatás nyújtásáról, vagy az elutasításról.
A támogatás a munkavállalóval történő munkaszerződés megkötését követően, a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg, a jogviszony fennállásának idejére, legfeljebb 12 hónapra. A munkáltató kérelmére egy alkalommal meghosszabbítható, a jogviszony fennállásnak idejére, de legfeljebb további 12 hónapra.
A támogatás havonta, utólag kerül folyósításra, melyet a munkáltató lakhatási és utazási költségeinek biztosítására köteles fordítani.
A támogatás mértéke munkavállalóként, havonta a lakhatási és utazási költségek 50 %-a, ami nem haladhatja meg munkavállalónként járó legfeljebb 60 000,-Ft-nak és a munkavállalóval közös háztartásban élő kiskor gyermekek után járó további 12 000,-Ft-nak az összegét.
Ha a kiskorú munkavállaló gyermek mindkét szülője azonos munkáltató munkavállalója, akkor a támogatás csak az egyik szülőnek biztosítható.
A lakhatási és utazási költségek támogatással nem biztosított részét a munkaadó és a munkavállaló 50-50%-ban viseli.
Nézzünk egy példát:
Egyedülálló anya egy kisgyermekkel.
Ha a szállás és utazási költség 120 000,-Ft.
Támogatásként igényelhető 60 000 +12 000=72 000,-Ft. Ez az összeg azonban több, mint a költség 50 %-a. Tehát igényelhető 60 000,-Ft. A fennmaradó összegből 30 000,-Ft a munkavállaló 30 000,-Ft pedig a munkáltató költsége.
Ha a szállás és utazási költség 144 000,-Ft.
Támogatásként igényelhető 60 000 +12 000=72 000,-Ft. A fennmaradó összegből 36 000,-Ft a munkavállaló 36 000,-Ft pedig a munkáltató költsége.
A támogatás igénybevételével a munkaadó vállalja, hogy a jogviszony fennállásának idejére gondoskodik
- a munkavállaló, valamint szükség esetén kiskorú gyermekének megfelelő körülmények között történő szálláshelyének,
- a munkába járás szervezett körülmények között történő
biztosításáról.
Támogatás a munkavállaló fizetés nélküli szabadsága idejére nem folyósítható. A támogatás köztehermentes.
Forrás: Minősített Könyvelők Egyesülete
