Hogyan térjünk vissza a munkavégzési helyre?
A kormány 2020. május 15-én, illetve 16-án megalkotott rendeleteivel lehetőség van a munkahelyeken a fokozatos visszarendeződésre. Azon munkáltatóknál, ahol a munkavállalók nagy része otthoni munkavégzésben vagy állásidőben töltötte az elmúlt heteket, a jelenlegi helyzet sok munkáltatói feladatot hozott. Ahol a kijárási korlátozások alatt is bejártak a dolgozók a munkahelyre – például termelőüzemek – ott a meglévő gyakorlat felülvizsgálata lehet indokolt.
A munkáltatók fontos feladata, hogy intézkedéseikkel alacsony szinten tartsák a fertőzöttség munkahelyi kialakulásának kockázatát.
A munkáltatókat a pandémiás helyzet kialakulásakor számos feladat terhelte attól függően, hogy a korlátozások ideje alatt továbbra is működtek-e a munkavégzési helyen, vagy az összes dolgozó home office-ban teljesítette a munkavégzést. Remélhetőleg a munkavédelmi és munkaügyi szabályokat szem előtt tartva ezeket a lépéseket mindenhol megtették.
A munkavédelmi törvény szabályai szerint a munkáltatónak a székhelyi-telephelyi (irodai) visszarendeződés előtt rendelkeznie kell kockázatértékeléssel ezért, hogy a működéssel kapcsolatos veszélyforrásokat meghatározza és annak hatásait kezelje. A kockázatértékelés elvégeztetése törvényi kötelezettség, annak elmulasztása esetén a munkaügyi hatóság 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki telephelyenként. Ha még ennek nem tettek eleget, akkor ezt soron kívül pótolni kell. Fel kell venni ennek érdekében a kapcsolatot a cég munkavédelmis szakemberével.
A kockázatértékelés szerinti előírások alapján a munkáltató egyoldalúan jogosult meghatározni a munkafeltételeket, munkafolyamatokat. Ennek megtételéről a dolgozókat köteles tájékoztatni.
A visszarendeződés utáni munkafeltételek meghatározását követően a munkáltató köteles a munkavállalókat írásban tájékoztatni, illetve oktatni az új munkavédelmi feltételekről. Ennek körében a munkáltató számára ajánlott munkavédelmi célú tájékoztatókat, piktogramokat kihelyezni a munkavégzés helyén, és ajánlott továbbá általános és szükség esetén működési területenként kiegészítő munkavédelmi oktatás lebonyolítása is a munkába állás előtt. A munkavédelmi oktatás elvégzését a munkáltató dokumentálni köteles.
Felül kell vizsgálni, hogy az időszakos foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok aktuálisak-e és amennyiben igen, akkor azt el kell végezni. A krónikus betegséggel küzdő munkavállalók soron kívüli alkalmassági vizsgálata is indokolt lehet amiatt, hogy visszahelyezhetők-e az irodai/üzemi környezetbe.
A munkarendek kialakítását igazítsuk a munkafolyamatok felépítéséhez, illetve a kockázatértékelés során meghatározott munkavállalói létszámhoz. A munkabeosztások átnézése is nagyon fontos feladat.
A munkáltató egyoldalúan bevezethet csúsztatott munkarendeket, egymást nem fedő műszakokat is. Elrendelheti a kötetlen munkarendek esetében is, hogy mely idősávban tartózkodhatnak a munkavégzési helyen a munkavállalók. Az irodai munkakörnyezet esetén célszerű felmérni, hogy egyszerre hányan tartózkodnak a zárt térben (munkavédelmi szakember bevonásával), és célszerű előírni a munkavállalóknak, hogy amennyiben szeretnének bejönni az irodába, azt előre jelentsék be. Ha a munkáltató azt tapasztalja, hogy a munkavédelmi előírásoknak így nem lehet eleget tenni, kötelezheti a munkavállalókat a további otthoni munkavégzésre.
A munkarendek kihirdetésénél fontos figyelembe venni a munkajogi szabályokat, így azt hét nappal korábban, és legalább egy hétre előre határozzuk meg.
A visszarendeződés előtt szükséges a munkaszerződések felülvizsgálata az otthoni munkavégzés esetleges fenntarthatósága érdekében, amennyiben erre van szükség (mert pl. az összes dolgozót a jelenlegi helyzetben a munkavédelmi előírások miatt nem tudjuk egy légtérben elhelyezni, így előfordulhat, hogy lesznek olyan alkalmazottak, akik még továbbra is otthonról végzik munkájukat.) A veszélyhelyzet megszűnése utáni 31. naptól csak munkaszerződés módosításával van lehetőség az otthoni munkavégzés fenntartására.
A munkavédelmi szabályok előírásai szerint a munkáltatói kockázatértékelésnek az otthoni munkakörnyezet munkabiztonsági szempontú alkalmasságára is ki kell terjednie. Ha ezt nem tettük meg eddig, akkor ezt utólagosan pótoljuk. (Természetesen abban az esetben, ha az alkalmazott otthon végezte munkáját). Ebben az esetben a munkaköri leírást és a tájékoztatót is nézzük át és korrigáljuk.
A veszélyhelyzet alatt hozott szabályok lehetővé teszik, hogy a munkáltató a munkavállalók létszámához, illetve a munkakörülményekhez igazodóan a szükséges mértékben ellenőrizhesse a munkavállalók egészségi állapotát, ez a jogosultság azonban nem korlátlan.
Minden munkavállaló számára továbbra is elő lehet írni, hogy amennyiben munkába érkezés előtt a fertőzés tüneteit észleli magán, akkor nem jöhet be a munkavégzési helyre, és azonnal köteles értesíteni munkáltatóját, vagy az általa kijelölt személyt. Továbbra is nagyon fontos előírás, hogy a munkavállaló a fertőzéstől való félelemből nem tagadhatja meg az irodai/üzemi munkavégzést.
A munkáltató a munkavállalók részére a biztonságos munkavégzés feltételeként védőeszközöket biztosít, tehát munkakörtől függően maszkot, fertőtlenítőt, kesztyűt stb. A munkáltatói kockázatértékelés meghatározza, hogy az egyes munkakörökhöz milyen védőeszközök, felszerelések ajánlottak. Ez alapján a munkáltató a munkavállalók részére a biztonságos munkavégzés feltételeként védőeszközöket biztosít, tehát munkakörtől függően maszkot, fertőtlenítőt, kesztyűt stb.
Forrás: dr.Kovács Emese, munkaügyi szaktanácsadó